„Nyelvmentő” Nemzetiségi identitás megőrzése a nyelv által
NTP-ATP-20-0031

A „Nyelvmentő” Nemzetiségi identitás megőrzése a nyelv által elnevezésű program keretében 30 alkalommal 10-10 fő iskolás számára tudtunk beás valamint romani nyelvű, a nyelvvel ismerkedő kiscsoportos foglalkozásokat tartani Pécsen. A beás nyelvi csoport foglalkozásait Kalányos Terézia és Babo Rovena Ilona tartotta, a romani nyelvi csoportét pedig Dr. Lakatos Szilvia, Lakatos Sándor, Pápai Melinda és Turay Marianna.

A foglalkozások interaktív módon, digitális elemek felhasználásával valósultak meg.

A foglalkozás-sorozatot 6 fő szakaszra bontható.

1. szakasz: Első foglalkozásaink fő célja a csoportkohézió megteremtése volt, különféle, csoportalakulást segítő, játékos feladatokkal.
2. szakasz: Téma volt a rím, a ritmus definiálása, egyszerű rímpárok megalkotása szabadverseléssel. Rímpárokat alkottunk a gyerekekkel közösen, miközben a versritmikát is figyelemmel kísértük. Beás és romani nyelvű mondókáskönyveket is forgattak a gyerekek, így megtapasztalhatták, hogy az általuk jól ismert magyar nyelvű mondókák, gyerekversek is lefordíthatóak. A foglalkozás során olyan verset választottunk ki fordításra a gyerekekkel közösen, melyet ősszel tanulni fognak az iskolában, így a gyerekek kérésére a következő három alkalommal ezekkel foglalkoztunk. A beás nyelvi csoport két verset fordított: József Attila Tiszta szívvel és Ady Endre Párisban járt az ősz, míg a romani nyelvi csoport egy verset – Ady Endre Párisban járt az ősz – és egy novellát választott – Örkény István Választék.
3. szakasz: A szépirodalmi nyelv megismerését tűztük ki célul és novellafordítással foglalkoztunk. Beszéltünk a köznyelv és az irodalmi nyelv közötti különbségekről, igyekeztünk közösen példákat hozni mindkettőre egy-egy rövid párbeszéd keretében. Kiválasztottuk a gyerekkel közösen Örkény István Egypercesei közül az Emlékkönyvbe és a Ki mit tud című rövid novellákat.
4. szakasz: A gyerekekhez kicsit közelebb álló témával, a mesékkel kezdtünk el foglalkozni. Beszélgettünk arról, hogy ki milyen meséket ismer, szoktak-e otthon mesélni a szüleik. Különféle játékos szerepekben próbálhatták ki magukat a gyerekek, amelynek során beás illetve romani (lovári) nyelven igyekeztek egy-egy rövid párbeszédet bemutatni a többieknek. Kiválasztottunk közösen egy mesét – A Nap és Hold története –, melyet projektoros kivetítéssel megnéztünk, majd a következő három alkalommal fordítottunk le. A romani nyelvi csoport két olyan rövid mesét is lefordított, amelyet egy-egy csoporttag az Országos Cigány/Roma Mesemondó Versenyen előadott. A közösen lefordított mesét egy előadássá varázsoltuk és a két nyelvi csoport egymásnak mutatta be az elkészült művét, különféle, az adott mesével kapcsolatos szituációs gyakorlatokat csináltunk.
5. szakasz: Különféle játékos foglalkozások keretében, többnyire kiscsoportokban vagy párokban dolgoztak a gyerekek. Az akasztófajáték volt segítségünkre a szókincs-fejlesztésben. Öt alkalmon keresztül a verbális önkifejezés fejlesztésére koncentráltunk, illetve a szókincs-bővítést is folytattuk ezzel párhuzamosan. Játékos, interaktív feladatokkal, szituációs gyakorlatokkal, a gyerekek kreativitását és ötleteit is kiaknázva tettük izgalmassá ezeket a nyelvi órákat.
6. szakasz: A médiában használatos kifejezésekkel, mondatszerkesztési jellemzőkkel ismerkedtünk. Beszélgettünk arról, hogy mi a különbség a nyomtatott és az on-line sajtó között. Elolvastunk több újságcikket is, majd közösen kiválasztottunk egy olyan on-line cikket, amely a korosztály számára érdekes témát ölel fel és pécsi, Baranya megyei híreket szolgáltat, ennek fordításával foglalkoztunk a gyerekekkel.

A programnak köszönhetően a gyerekek számára kulturális kirándulást is tudtunk szervezni, melynek keretében olyan beszélő nyelvi közösségekbe tudtak ellátogatni, ahol a romani illetve a beás nyelv még a mindennapi kommunikáció része. A beás nyelvi csoport 2021. október 31-én Alsószentmártonba, a romani nyelvi csoport pedig 2021. november 20-én Szentlőrincre látogattak el. Mindkét helyszínen a gyerekeknek lehetőségük volt megismerkedni a helyi cigány/roma emberek életével, hagyományaival, mindennapi beás/romani nyelvhasználatával. Alsószentmártonban a hagyományos népi mesterségek közül a kosárfonással ismerkedhettek meg, Szentlőrincen pedig a Roma Tájházat tekintették meg.